Néha...(II.) 

Mikó Zsolt - Néha...(II.)


Néha, néha elővesz a bánat,
s mint a túl sós étel, mar,
Néha, néha szemeidet látom,
melyek szépsége felkavar.

Néha, néha átélném még újra,
a megsebző bús perceket,
Néha, néha, kívánom a kínt,
hogy ismét ott legyek veled.

Néha, néha csak meghalnék,
ha már a múlt nem hoz el,
Néha, feledem mi is az az élet,
s bánom, miért még elvisel.
 
 
 
 
 
 
Minden jog fenntartva! A versek utánközlése, csak szerzői engedéllyel!
Köszönetem jeléül:

©2024