2023.01.03.
Válogatás régi verseimből
Mikó Zsolt - Kettőnk dala
Egész nap álmodtam a széllel, parázs
fonalakat húztam beszűkült szíveink felé,
Elhoztad a hatalmas űr semmiségét, varázs
szavaiddal, elfeledett érzéseim mögé.
Elhoztad, a fakó megszürkült temetőbe,
hol megszenvedett lelkem, gyötrő kínja feküdt,
Kápráztató fénnyel töltötted ki, gigant ős erőbe
ontva, hol elkárhozott, s te voltál mindenütt.
Nézd, a sors miként adta nékünk a szerelmet,
Mit művel velünk, ha akarnánk sem ad kegyelmet,
Olvad a távolodó tér és megyünk,
rohanunk hívó szava felé, s miközben öldöklő
vágyainkat isszuk, szemünkre álmot ragaszt, tündöklő,
kék, azúr képet, mit magunkévá teszünk.
Mikó Zsolt - Kettőnk dala
Processing video...