Free cookie consent management tool by TermsFeed Policy Generator
Jegyzetek-sorozat 

Mikó Zsolt - Élvezet


Az ajkakra adott csók, fent és lent; szent.
Úgy kell tenni, hogy lágyan ízlelni, szívni, szánkkal által ölelni szüntelen.
Édes nedvét saját ajkainkra csenni, nyelvünk lágy redőivel, illetni, kenni...
És amint megremeg a test, felfedni, újból átölelni...
Hisz a szerelem sem más, kéj, elme és lélek vegyülete, ennyi!
Így az ajakcsók, szent, oly mindegy, hogy fenti e, vagy lenti!

 
 
 
 
 
Minden jog fenntartva! A versek utánközlése, csak szerzői engedéllyel!
Köszönetem jeléül, az írónak:

©Mikó Zsolt 2023