Back to the list

Nemo est, quin sciat (Nincs, aki ne tudná)


Nem kérek tőled lehetetlent, csak mindent, 

Ígéreted bírom; nem-nem, soha többet, 

Amit én árulásnak érzek, az néked legyen tabu, 

Ha semmis ígéretek jönnek, elönt a mélabú. 



Nem kérek tőled csak egy életet, 

Mi engem bánt, az részed nem lehet, 

És ha ez tégedet mégis meggyötör, 

Itt a szívem, szúrd át; ímhol a tőr. 


Nem kérek tőled mást, mint boldog perceket, 

Mit kézen-fogva töltünk s véled nevet 

A káprázatos, csillogó mosolyú gyönyör, 

Mindenhol és sehol, ahol létezésünk öl. 


Nem kérek tőled mást, csak árva szerelmet, 

Mibe ketten olvadunk, mégis kegyelmet 

Se ad semmiféle bűn, efféle vádló szó, 

Nincstelen, senkiházi, álnok betolakodó.