Back to the list

Sormetszet XVI.

Elcsendesedve feszít furcsa unalom, igétlenedve repít vérbő nyugalom tehetetlen dühe, a színtelen valóság felé... Ó, én balga bolond! Kivéreztetett szenvedélyem, merre kísért el engemet? S ha velem van, szárnya, miért nem lehet?! 

 Csenddel takaródzok...