A körülölelő mindenségben... 

Mikó Zsolt - Keresem még...


Még mindig jó, ha hozzám szólsz, s szelíd
hangokká formálod az egyszerű betűt,
Még mindig tengernyi képzetem él és vetít
elém, s kívánom, mint szomj a nedűt.

Nehezen felejtem a varázsoló bájt, a könny
folyamból álló, bántó, nagy kínokat,
Még élénken él bennem a láz, mint fönn
szárnyalunk az égen, s szél simogat.

Ha tehetném, hogy egyszer újra érinteném
az elkárhozott időt, sóhajomból építeném
lelkem kemény, vas hídját,

Ha szeretném, hogy újból elérjen a fény
érzelmeim csúf, nyugvó, esteledő egén,
hívlak, mint kitett ebet hívják.
 
 
 
 
 
Minden jog fenntartva! A versek utánközlése, csak szerzői engedéllyel!
Köszönetem jeléül:

©2024