2023.02.27.
Válogatás régi verseimből
Mikó Zsolt - Ars Poetica
Érzésekről írok, mik gyötrőn s vadul őszinték,
vörös napról, firmamentum szerű, égszínkék
helyről; mi metsző bodorral játszó rőt színkép.
Hol életünk elfeledve vár s jajongó vég kínként
borítja ránk a tartóztató, fojtó, vörheny híg vért
ontó, szánalomba bújt bánatát.
A szavakban bízok, mik ötlők s hűek, mint én,
szűz papír, hangmomentum nélkül írt színtér
a világ; s megbocsátó, vigasz betűim, szintén.
Hol életünk elfeledve már és féltően intvén
az újra eljövendő múltra: vigyázz, hisz még
ma van, de hamar itt a holnap.